Kedves leendő elsősök!

Róbert Rákos
Megosztás
  • 25
  •  
    25
    Shares

 

Kedves Szülők!

Szeretettel köszöntöm Önöket! Örömmel tölt el, hogy Rám bízzák gyermeküket. Remélem, jó hangulatban és szeretetben tudunk majd együtt tevékenykedni egy jó kis közösségben!

A jelenlegi helyzetben sajnos nem tudunk személyesen találkozni és beszélgetni, ezért leírtam azokat a gondolatokat, amelyeket meg szerettem volna osztani Önökkel.

Több évtizedes pedagógusi tapasztalataimat összegeztem, nem elvárásként, hanem segítő szándékkal.

Gyermekük szeptembertől első osztályos lesz. Hatalmas változás ez a család életében. A kis elsősöknek önállóan kell helyt állniuk az iskolában és nap közben gondoskodni magukról. Ez csak akkor sikerülhet zökkenőmentesen, ha a családtól, otthonról megfelelő felkészítést és támogatást kapnak. Ehhez szeretnék egy kis segítséget nyújtani és megkérni önöket, hogy könnyítsék meg ezt a nehéz időszakot gyermekük és mindannyiunk számára!

Tanító néniként – koromat tekintve már a lemez B oldalát pörgetve – , izgulok, hogyan segíthetnék néhány gondolattal a közös kaland előtt állóknak.

Mert együtt leszünk elsősök….

 

Ide mindenkivel!

Igazából nemcsak a gyermek jön elsőbe, hanem egy egész család. A kisgyermeket elhozzák, majd tanulás után hazaviszik, foglalkoznak vele, szeretik Az iskolában és otthon is segítjük őket. Mert ez a cél….együtt, közösen, a gyermekekért, egymásért….. 😀

Olyan ez, mint az a kis fémháromszög énekórán: ideális esetben mindenki mindenkivel kapcsolatban lesz, és szépen csilingelünk együtt.

Gyermek + család + tanító néni = remek iskolakezdés!

 

Tisztelet és bizalom

Ha egyszer valaki engem választ gyermeke tanító nénijének, jogos elvárás, hogy megbízzon bennem. Ezért öröm, ha bármilyen módon, de úgy tartjuk a kapcsolatot, hogy megadjuk egymásnak a tisztelettel teljes bizalmat. Tehát tisztelet és bizalom! Mi okunk is lenne rosszat feltételezni egymásról? Mért is tennénk ilyet? 

 

 

 

A gyermek a közösség része

Amikor a gyerekek iskolába mennek, egy osztály és egy iskolai közösség részévé válnak. Ez alkalmazkodást kíván. Az iskolában minden gyermek más, mint otthon. Ez teljesen természetes, hiszen mi, felnőttek sem viselkedünk úgy a munkahelyünkön, mint lakásunk falai közt. Képzeljék csak el, mi lenne ha….   😀

 

Az eddig megszerzett tudomány

Sok ovis ismerkedik már a betűkkel, számokkal. Ez nem baj. A kisgyermeket rengeteg dolog érdekli, a természet, a mobiltelefon, miért maradnának ki a betűk? Nem kell aggódni, nem fog unatkozni az iskolában!!!! Az iskola előtti ismerkedés a betűkkel addig egészséges, amíg valaki erőltetni nem kezdi, mert akkor vége a varázsnak. Nincs szomorúbb, mint egy betűk ellen beoltott gyermek.

 

Az is megnehezíti a kapcsolatomat egy kisgyermekkel, ha valaki velem,  vagy az iskolával ijesztgeti.

 

„Na ott nem ugrálhatsz, édes fiam, majd a tanító néni megnevel!” Nem, nem nevelem  meg…….az iskola erre egyedül nem képes…..ez a család feladata….. Az alapokat a család rakja le, én arra tudok építkezni. Az iskolában folytatjuk, kiegészítjük az otthoni nevelést, de a családot pótolni nem tudjuk.

 

Írjak vagy rajzoljak? Esetleg mást is lehet?

 

Az írás megtanítása és elsajátítása művészet, sok gyakorlást igényel. Nem válik nyűggé és szenvedéssé, ha edzésben tartjuk az apró kezeket. Az óvó nénik remek ötleteket adnak erre a papír tépegetésén, a kirakózáson át a festegetésig. Feladatlapokból csak keveset javasolok. Érdemes kihasználni ezt az ajándék időt még az iskoláig azzal, hogy gyakoroljuk a kulturált étkezést, a mosdó használatát, az öltözködést, a rendrakást……..és még sorolhatnám, de nem teszem…..aki érti, hogy ez mért fontos, az mindent tud és köszönöm, ha ezeket gyakorolja!!! A gyermeke életét könnyíti meg ezzel!!!!!

 

A mindenféle kütyük, tabletek használatáról tengernyi a szakirodalom. Mint tanító néni, csak annyit javasolnék: keveset és igényesen!

 

 

 

Anyu és apu nem írt rondán, nem rajzolt pálcikaemberkéket, és nem utálta a matekot!

 

Nem kell a gyermeknek azt füllenteni, hogy a szülei tökéletesek voltak! De ha kezdetben nehezen mennek majd azok a fecskefarkak és hullámvonalak, ne is mentsük őt fel, hogy „apu is rondán írt, és lám, mégis felnőtt”! Biztatni kell a jövő szakembereit! A kezdeti lelkesítés megalapozza a képességeknek megfelelő, igényes munkát. A kulcsszó: türelemmel!

 

 

Jelszó: Jó reggelt!

A köszönés kincs! Nagyon jó, ha úgy jön egy kisgyermek az iskolába, hogy birtokában van ennek a kincsnek. Mindig köszönünk azoknak, akiket ismerünk, gyereknek, felnőttnek egyaránt, találkozáskor és elváláskor is, és bárhol, ahol találkozunk!

 

Kérdezni, beszélgetni és dicsérni jó!

Sütött-e a nap? Voltatok-e levegőn? Történt valami érdekes, valami vidám dolog?

Keressük az alkalmat, hogy megdicsérhessük! Ennek mindiig legyen indoka, úgy értékesebb. Beszélgessünk! BESZÉLGESSÜNK!

Negatív élményekben is lehet része a gyermeknek. Mert  a gyerekek kegyetlenül őszinték ebben a korban……kimondják azokat a gondolataikat is, amelyeket kissé érettebben – tapintatból –  nem  tennének már meg……csúfolódnak egymással, összevesznek és kis idő múlva kibékülnek……Hallgassuk meg őket, de ne ítéljük el látatlanba a másik gyermeket!  Senki sem tökéletes….MI SEM!!!!  De törekedjünk, arra, hogy a legtöbbet és a legjobbat hozzuk ki egymásból, abból, ami bennünk rejlik……

AZ ISKOLA NEM VERSENYPÁLYA…..ne hasonlítgassuk senki teljesítményéhez a gyermekünkét! Öröm, ha halad, fejlődik….. és ez a lényeg!!! 😀

 

Napirend, következetesség – ez a legnehezebb!

A jó és kiegyensúlyozott tanulás titka a kipihent gyermek. Muszáj megoldani, hogy időben menjen aludni, fontos az ágyban fekvő kisgyermeknek olvasott mese és a nyugodt körülményű alvás. Fontos, hogy másnap az ember csemetéje időben érjen iskolába, hogy ott még tudjon csevegni egy jót, pakolászni, mosdózni. Induljon jól a napunk!

Éhesen ne!!!!!

Szánjunk időt arra, hogy reggelizzen a gyermek! Éhesen nem lehet jól teljesíteni, a tízórai szünet pedig csak a második óra után van…..addig ki kell bírni!!!! A reggeli étkezés is csak szokás kérdése.

 

Volt egy pulóverem…

Nem árt, ha egy elsős felismeri a saját holmiját. Már a második tanítási napon rendezhetnénk ruhavásárt, ha nem lennének megjelölve a kabátkák. Az ugyanabban a boltban vásárolt szandálok, váltócipők felismerése teljesen lehetetlen, ha nincs benne jel vagy név. Ugyanez igaz a tolltartókra, uzsidobozokra is.

 

 

Masni vagy nyuszifül?

 

Mindegy, fő, hogy a kisgyermek be tudja kötni a cipőjét. Akinek ez még nem megy, átmenetileg praktikus a tépőzáras cipő, de az a csomózás bizony másutt is szükséges, a varázsmozdulatot gyakorolni kell. Mi is a jelszó megint? Csak türelemmel!

 

Mindent türelemmel, játékosan, de nem komolytalanul, úgy, hogy a második héttől a kis elsősünk  egy gyors puszi után szinte repüljön az iskolába, mert az jó hely!

 

Utolsó tanács: Érdemes bátran kérdezni, nincs rossz kérdés. A hallgatás félreértést szül…..

Remélem, tetszett ez a pár gondolat és megerősítette Önöket abban, hogy jó iskolát és tanító nénit választottak gyermekük számára! Köszönöm a bizalmat!

Jó készülődést Mindnyájunknak! 

 

Melinda néni

Fertőrákos,2020. március 31.

 

Next Post

Tavaszi szünet

Megosztás25 25SharesTisztelt Szülők, kedves Diákok! A tavaszi szünet időpontja: 2020.04.8-15. A digitális tanagyagokat összegyűjtő honlap következő frissítése 04.05.  Természetesen figyelembe vesszük a szünetet, és csak a 04.08-ig tartó időintervallumra töltünk fel tananyagot.  A szünet utáni honlapfrissítés pedig 14-én este esedékes, a hét maradék napjaira.  A szünetben pihenjenek, tudjuk, hogy mind a […]